Mykonos szigete pár éve már a bakancslistámon volt.
2011-ben nyaraltam már Szantorinin , ami nagyon hasonló, és egyszerűen felejthetetlen élmény volt. A fehér házak, kék tetővel, számomra ezek tükrözik a  tökéletes görög hangulatot. Tudtam, hogy olyan helyre szeretnék elmenni idén is nyaralni, ami autentikus. Amiről minden egyes séta alatt tudjuk hol is vagyunk, ami különleges, egyedi.

Gyerekkorom óta szeretek nyaralni/utazni, és mióta az eszemet tudom, nem bírok megmaradni a tipikus nyaralós utazásoknál, ahol van egy homokos tengerpart, egy fagyizó és kész. Szükségem van élményekre, látnivalókra, emlékekre, impulzusokra. Nem ecsetelem tovább, hogy nálunk  a nyaralás nem a pihenést jelenti. 😀
Viszont a 2 éves Léna mellett úgy döntöttünk, tavaly Máltából kiindulva, hogy olyan helyet keresünk idén, ahol van látnivaló is, de nem teszi ki felfedezése az egész hetet. Így mindenki megkapja amire vágyik, én látnivalót, apa pihenést, Léna pancsizást. Beugrott a bakancslistámon található Mykonos. Minden kritériumnak megfelelt, de tényleg mindennek azon túl, hogy minden, csak nem gyerekbarát hely. Dehát mit nekünk egyszerű nyaralás?! 🙂

Nem vagyok a könnyen feladós típus, így eszem ágában sem volt letenni az álomhelyemről (apa örömére 😀 ), főleg, hogy csupán 40.000 Ft/főért volt a repülőjegy egy bravofly-os akció keretein belül. Az út is döbbenetesen rövid volt, előbb értünk oda, mint kocsival apa borsodi szülővárosába. 🙂
Az Aegeon légitársasággal mentünk Athénba, majd onnan szintén velük tovább Mykonosra. Athén nem volt 1,5 óra sem, a sziget pedig 25 perc sem. Szóval az út és a légitársaság is nagyon gyerekbarát. A repülőn kaptunk színezőt, ceruzákat, ebédet, rágcsálnivalót. Egy szavunk sem lehet rájuk, sőt…
Szerencsére Léna már úgy utazik, mintha minden nap ezt csinálná. Beül középre közénk és rajzol, mesét néz. Odafele pl. végig bekötve ücsörgött, egyszer sem akart felállni és sétálni (nagy nagy örömömre). 🙂 Visszafele már máshogy kezelte, lévén, hogy hajnalban indultunk, kicsit fel volt pörögve. Az apukájára bíztam, gondoltam én hunyok egyet, amikor is 10 perc múlva szólingat, hogy Léna hátramászott a mögöttünk ülő házaspárhoz az ülések alatt. Hát mondanám, hogy meglepődtem, de nem… 😀 Egyébként nagyon büszke voltam rá végig, az úton is nagyon jól viselkedett és a nyaraláson is, nagyon ritkán volt hiszti, az sem tartott sokáig.

Sokan kérdezték, hogy utazási irodával intéztük e a nyaralást. Az idejét sem tudom megmondani, mikor utaztunk utoljára iroda segítségével. A hivatalos szakmám idegenforgalmi szakmenedzser, ami a főiskola időszaka alatt is, csak annyira érdekelt, hogy megtanuljam, magamnak hogyan tudok jó kis utakat foglalni. Utaztasson más másokat, amikor ez az életem egyik célja, hogy minél többet lássak és mutassak a világból Lénának is. 🙂
Szóval nemcsak a költséghatékonyság miatt beszélnék le mindenkit az irodáról, hanem azért is, hogy ne fossza meg magát a szervezés élményétől. Én imádok kajtatni a jó kis repjegyek után, böngészni a szállások között és a végén lefoglalni a számunkra legjobbat, majd várni és bízni abban, hogy minden olyan, amilyennek fel volt tűntetve. Ért már azért meglepi. 😛

A szigeten a Cape Mykonos  nevű helyen volt a szállásunk, amit a Bookingon foglaltam. Fontos volt a jó általános értékelés és az, hogy közel legyen a fővároshoz. Lévén, hogy ez a hely Görögország Ibizája, szempont volt, hogy ne a bulinegyed közepén hajtsuk álomra a fejünket. Még is csak jó dolog aludni, legalább este. 🙂 A szálloda, vagy én hívnám inkább apartmanhotelnek, nagyon jó választás volt. Nem gyerekbarát, ahogy a szigeten szinte semmi, a gyógyszertárakon és a bazárokon kívül, de ellenben szuperül lehetett azzá tenni. Olyan szobát választottunk, amihez nagy terasz és nagy jaccuzzi tartozott, kilátásra a tengerre és a városra. Életem egyik, ha nem legjobb választása volt szállás terén. Gyönyörű panoráma, állítható hőmérsékletű medence, ami pont nem lepte el Lénát, nyugalom és pazar kilátás az esti romantikázáshoz. A belváros és látnivalók 15 percer sétára, szuper kiszolgálás, finom reggeli, csodás környezetben. Egyszóval tökéletes hely, gyerekkel is. Míg Léna bent aludt, mi a teraszon tudtunk nyugodtan pihenni, fürdeni, beszélgetni. (Ezentúl csak ilyen szállásokat fogok keresgélni. ) Nem tartozott a szálláshely kiegészítői közé a gyerekágy, de a tulaj nagyon készségesen hozott nekünk teljesen ingyen arra hétre. Mindig minden kérdésünkre/kérésünkre azonnal válaszoltak, segítettek, sőt utolsó nap hajnalban indult a gépünk, így előző este még a másnapi reggelinket is összecsomagolták. Azt hiszem sosem volt még ennyire tökéletes nyaralásunk, minden megfelelt az elképzelteknek. 😉

Muszáj pár szót írnom az időjárásról is, mert azt sem túl gyerekbarát, dehát miért is könnyíteném meg a saját dolgom egy nyaraláson?! 🙂

Az útikönyvek azt írják, hogy a legjobb Mykonosra utazni júniusban és szeptemberben, na nekik teljesen igazuk van! A tenger gyerkőccel hideg volt még, kb. olyan 24-25 fokos, bár Léna nem érezte hidegnek, mert az évszázad hisztijét verte le, mikor kivittem a partra. (ezért mindenképp ajánlatos medenczés helyet foglalni) A víz hidegsége annak köszönhető, hogy elég szeles földrajzi helyen fekszik ez a sziget, így a tenger júliusban és augusztusban sem melegszik fel jobban, de akkor sokkal szelesebb is, és sokkal nagyobb tömegre kell számítani. Ami a legfontosabb, hogy ide nem nyaralni járnak leginkább a turisták, hanem bulizni, lévén, hogy egy bulisziget.

Egyébként, rajtunk kívül kb. 4-5 babakocsis családot láttunk csak (voltak még árral szemben úszók 😀 ), az emberek többsége 20-30év körüli laza fiatal, akikkel semmi baj nem volt. Sosem éreztük azt, hogy rossz helyre jöttünk. A helyiek nagyon barátságosak, a vendéglátóegységek pedig nagyon kellemesek, mind a kiszolgálásban, mind az ételekben és mind az elhelyezkedésben.  Kedvencem a D’Angelo olasz étterem volt (mi más lenne egy görög szigeten?! 🙂 ), ott valami hihetetlen finom ételeket ettünk és nagyon pazar volt a kiszolgálás is. Sőt még házhoz is szállítottak, így pár este a panorámás teraszról eszegettük a sziget legjobb pizzáit. Vannak boltok, nagybevásárlásra alkalmas üzletek, ahol mindent lehet kapni, amit itthon. Nem volt gond azzal, ha pelenka, játék vagy bármiféle étel kellett, mert könnyedén be lehet szerezni bármit. Autót érdemes bérelni 1-2 napra, és körbejárni a szigetet, egy igazi élményt tud adni. Mi egy Fiat500-ast béreltünk, hát Léna imádta a cabrio tetejét, nagyon jókat kacagott, mi pedig boldogok voltunk attól, hogy ő boldog.

A 30-35 fokos meleg állandó, de ha gyerkőccel utazunk, azért kalapot és egy kis pamut sapit ne felejtsünk otthon. Az elsőt a tűző nap miatt, másodikat az esetleges nagyobb széljárás miatt. Mi Yoyo babakocsival mentünk, ami nem bizts, hogy örült a macsakőre hajazó utaknak, mert sima betont csak a reptéren látott, de teljesen kezelhető volt minden helyzetben. A bazárokban mindenhol lehetett kapni friss gyümölcsöket, így mi azzal kötöttük le Lénát a városnéző napokon, de játékokat, homokózóvödröket is szép számmal találtunk. Összességében egy szuper nyaralás volt és bátran merem mondani, hogy senkit ne tántorítson el a ‘nem gyerekbarát hely’jelző, természetesen itt nem Indiára és társaira gondolok, de hiszem azt, hogy Európában nincs olyan, ahova nem lehet elmenni bármilyen korú gyerekkel. A világ tágasabb/izgalmasabb annál, hogy egy unalmasabb helyen töltsük a feltöltődésünket.

Most pedig jöjjenek a képek! 😉

U.I.: Gyerekkel nem a világ legkönnyebb dolga nyaralni, és nem is a legpihentetőbb, de nem is miatta megyünk ilyen helyekre. Lénának még tényleg mind1, hogy a tengerben fürdik vagy a Balatonban, viszont nekünk szükségünk van erre az élményre/impulzusra/boldogsára, amit az új helyek adnak, ezért kihozzuk a legjobbat az ilyen nyaralásból, egy 2 éves gyerekkel is. 😉

A tengerpart apró kavicsos, így ha érzékeny a lábunk, ajánlatos a strandcipő!

A naplemente pedig, azt hiszem tényleg itt a világon a legszebb, el ne felejtsétek megnézni! 😉