Hónap: 2017 augusztus

Hétköznapok hangulata

Most a költözés, építkezés közepette, mikor a lakásban már kezdenek megjelenni a dobozok, s az erkély pedig szintén kissé lomos, sokszor gondolkodom azon, hogy hol lehetne belemerülni kicsit a gondolataimba, méghozzá úgy, hogy rend és nyugalom uralkodik. Természetesen tele van kávézókkal a város, így lépten-nyomon hangulatos tavernákba botlik az ember, főleg nyáron. Én mégis örültem, hogy most rátaláltam a Westend tetőteraszán található szabadon álló asztalkákra és székekre, ami mellett egy szuper kis játszótér is megtalálható (ez az anyai lelkemnek felüdülés volt). Egy személyes stílustanácsadás és közös vásárlás előtt tudtam ott egy kicsit nyugalomban dolgozni a laptopon, és elmélkedi a jövő tervein.

Jó érzés volt úgy ülni valahol, hogy nem kellett kötelezően rendelnem, nem kellett azt néznem, hogy marad -e még ülőhely a következő vendégeknek vagy esetleg feltartok másokat, akik szintén nyugodtan szeretnék meginni napi kávé adagjukat. Itt megehettem az aznapra összekészített Landliebe joghurtom és gondtalanul pötyöghettem.  Gyönyörű idő volt aznap, számomra ez a 25 fok a tökéletes. Farmer, szandál egy egyszerű felső és kész is a kényelmes hétköznapi viselet.

Nagyon szeretem ezeket a momjeans, boyfriend fazonokat. Tény, hogy nem ezek azok a fazonok, amikben a fenekünket emelhetjük ki, de nem is bánom én ezt a hétköznapokban. Kényelmes, laza és szerintem nőies is, főleg egy magasabb talpú cipővel. Idén is hódítanak a színes mintákat ábrázoló farmerek, a Zarában rengeteg félét találunk belőle, nekem a képen található jelenleg nagy kedvencem. Ősszel is viselhetjük őket bokacsizmával, oxford cipővel, tornacipővel vagy akár sima kis balerinával is. Felülre pedig vehetünk fel feszülős pólókat és lenge felsőket is. Blézerrel szintén csempészünk bele egy kis nőies vonalat. Alapvetően nekem ez az őszi stílusom: laza momjeans farmer, egy egyszerű felső, bokacsizma és egy nőies blézer. Sikkes városi összeállítást kapunk ezzel. Próbáljátok ki! 😉

A facebook oldalamon még több öltözködési tippet találtok: Dorothy Style

Ha pedig anyuka vagy szívesen látlak a facebook csoportomban: Mommies in Style

Instagramon is sok inspirációs fotóval találkozhattok: dorothyinstyle

Fotó: Kollarik Ágnes

Farmer & felső: Zara

Cipő & táska: Tommy Hilfiger

Napszemüveg: Dolce&Gabbana


Csodás helyek a nagyvárosban

Bár sosem voltam az a hátizsákot és bakancsot magamra öltő és túrabottal a kezemben erdőt járó típus, azért a természetet nagyon szeretem. Szeretem a változatosságát, a színeit, az egyszerre megnyugtató és feltöltő energiáit.

Minden évben igyekszünk úgy összeállítani a kirándulásainkat, hogy legyen benne éppúgy erdő, mint tenger, vagy épp dombos-hegyes terület is. Hiszen mindegyiknek megvan a maga bája, képtelenség megunni őket. Nyáron imádok gyönyörködni a tenger ezernyi árnyalatában, a türkiztől mélykékbe hajló habokban, míg ősszel alig várom, hogy kicsit erdő közelében lehessek. Főleg élvezem, ha olyan dimbes-dombos tájon vagyunk, ahol szőlő is terem, esetleg egy jónevű borászat kertjében süttetem az arcom a későnyári napsugarakkal. Közben meg kortyolom valamelyik kedvenc boromat. Mert mind tudjuk, hogy az bizony elengedhetetlen az idillhez! 😉

Régi téli álmom az is, hogy egy szilvesztert valami osztrák, vagy svájci kis alpesi házban töltsünk, kint óriási hóval, bent kandallóban ropogó tűzzel. Elképzelem, hogy ezt most már Lénus is hogy élvezné: napközben szánkóznánk, hóembert építenénk, este pedig bekucorodnánk egy forró teával a kályha mellé és olvasgatnánk.

No és a tavasz és nyár. Szerintem ez a kettő vagyok lélekben én! Egy virágoskert, megannyi vibráló színnel és lüktető energiával. Imádom a tavaszban az újjászületést, ahogy minden egyes nappal egyre több a fény és a jókedv. Azt hiszem, ez át is jön az öltözködési stílusomon: amikor csak tehetem, formákat, virágokat, harsány, de kellemes színeket öltök magamra.

Én így válok eggyé a természettel: így örülök neki és így fejezem ki a stílusom. Szeretem a természetet és a természetességet is. Azt gondolom, hogy mindenkinek szíve joga úgy alakítani a külsejét, ahogy szeretné és amit csak szeretne kihozni magából.

Persze ez nem azt jelenti, hogy nem emelem ki magamon a szépet, vagy épp kompenzálom a vélt vagy valós hiányosságaimat, pont ellenkezőleg! Játszom a mintákkal és színekkel, de arra nagyon figyelek, hogy önmagam maradjak.

Sokáig azt gondoltam, hogy mindenképp messzire kell mennünk ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk a város lüktetését, de szerencsére egyre több olyan helyet fedezek fel Budapesten is, ahol – mintha csak egy lakatlan szigeten lennék – elvonulhatok a stresszes hétköznapok elől. Az én személyes kedvencem az ELTE Füvészkertje. Kis tavak, óriási bambuszok, madárcsicsergés és árnyat adó fák várnak. Ráadásul nincs is olyan messze, így időnként bedobok egy táskát meg egy piknikkosarat a kocsiba, és Lénussal elmegyünk a mi kis ’titkos kertünkbe’. Kifekszünk a pokrócra (jó, én kifeküdnék, ő meg fél percenként rohanna bele valamelyik tóba vagy tócsába), elmajszolunk valami finomságot, vagy épp felhörpintjük a napi Landliebe ivójoghurtunkat és alig egy óra múlva feltöltődve és mosollyal az arcunkon távozunk.

Ó igen, és még egy tipp: Ha tehetitek, SAKURA ünnepekor (cseresznyefa virágzás) mindenképp menjetek ki! Egy darabka mesés Japán, ahova csöppenhettek!

És Nektek mi a kedvenc természetbe kimozdulós helyetek?

 

Fotó: Kollarik Ágnes

Ruha: Zara

Szandál: Ecipő és Stradivarius (piros mintás)

Napszemüveg: Dolce&Gabbana

Kalap: H&M

Óra: Fossil


Vidéki romantika

Időnként ellátogatunk vidékre, egyrészről, hogy találkozzunk Léna apai nagyszüleivel, másrészről, mert mindannyiunknak szüksége van egy kis feltöltődésre. Erre pedig kevés alkalmasabb hely van, mint a nagyszülők vidéki otthona. Ilyenkor csak kiülünk a kertbe, Lénus a csirkéket, nyuszikat és cicákat nézegeti újra és újra, én pedig szeretek ilyenkor kicsit elmélyülni a gondolataimban, rendezgetni a terveket a fejemben. Imádom nézni a kert színeit, hallgatni az állatokat, feltankolni mindenféle finomsággal, ami Nagyiék kertjében terem. Öröm nézni, ahogy ez a kis 1,5 éves kislány tágra nyílt szemekkel fedezi fel a világot, ahogy nevet a kutyaugatáson és a csirkéken. Minden olyan új és tiszta még neki.

Tudjátok, mennyire szeretem a színeket, engem ezek élénkítenek fel, hatással vannak a kedvemre, és ha színekkel veszem körül magam, sokkal könnyebben lendülök át a holtpontokon is. Éppen ezért minden levesz a lábamról, ami izgalmas, vibráló, élettel teli ,legyen az egy ilyen vidám ingruha, vagy épp a reggelt indító Landliebe joghurtunk. Szeretjük a tejtermékeket. Lénánál is szépen fokozatosan vezetem be és szerencsére nincs vele nehéz dolgom, mert imádja a tejbegrízeket, tejberizseket az ívó joghurtokat és mindent, amiben még ráadásként gyömölcs is van. Próbáljuk neki átadni azt az életszemléletet, amit még néha nekünk is tanulni kell: a nyugalmat, a harmóniát, a természet és állatok szeretetét, az egészséges étkezést és főleg azt, hogy merjen megkóstolni minden újdonságot, amivel kínáljuk. Az egészséges étkezés alatt én nem feltétlen azt értem, hogy soha semmi cukrosat nem kaphat, hanem azt, hogy mindent ehet, de mértékkel. Fontosnak tartom már korán megtanítani a mértékeletességre. Léna egy ízig-vérig bevelvaló kislány, mindenre kíváncsi, ami csak körülveszi, így nincsen nehéz dolgom.

Ezt a vidámságot és életszeretetet igyekszem apránként becsempészni Lénus ruhatárába is. Szeretném, ha idővel Ő is merne majd színeket és mintákat hordani és nem ijedne meg tőlük. Fontosnak tartom az önbizalom megtanítását, még ha vallom is, hogy nagyrészben örökölt tulajdonságról van szó. Ezért fontos a későbbiekben is, hogy merjen önmaga lenni, merjen úgy öltözködni, úgy élni, ahogy ő jónak látja és ahogy boldognak érzi magát. Addig is igyekszem Neki és Nektek is minél több összeállítást mutatni. Hisz csak azért, mert a szomszéd bácsin és szamarán, Jocin kívül nem találkozunk senkivel, még csaphatunk egy ilyen igazi csajos pikniket a kertben, nem? 🙂 🙂